Tenkegörbed település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Nagyváradtól délre, Nagyszalontától keletre a Gyepes-ér mellett fekszik.
Lakossága 2002-ben: 1216 fő, ebből magyar 39 fő
Tenkegörbed nevét 1300-ban p. Gurbeth ~ Gvrbeth néven említette először oklevél.
1332-1337 között a Váradi Regestrum már mint nemesi birtokot említette. 1340-ben Baruch, Vid és Lőkös fiai voltak a birtokosai, de 1355-ben már Meszesy Demeter püspök is birtokos volt itt.
1430-ban a Nadányiak birtoka, később pedig a latin szertartásu váradi nagypréposté lett. A prépostságnak itt a 18. század elején hatkerekű vízimalma volt, az 1900-as évek elején pedig egy 16 lóerejü gőzgéppel felszerelt hengermalom működött itt.
A községben két templom is van.
1910-ben 1710 lakosából 267 magyar, 1396 román, 47 cigány volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Tenkei járásához tartozott.
A nagyváradi püspökségi uradalomhoz tarozott Bél, Tenke és Lázur vidéke, ahol makkvetéssel több ezer kataszteri hold kocsányos-tölgy-erdőt telepítettek. A XVIII században újranépesült Tenkegörbed településnek 2500 hold (1437 hektárnyi) erdeje volt. A megmaradt 305 hektárnyi ligeterdő a Körös-Maros köz egyik legrégebbi erdeje.
A Maros ártéri Natúrpark (Parcul Natural Lunca Muresului) része, amely főleg a Maros alsó folyását kísérő, egybefüggő, mintegy 6 ezer hektár összterületű ártéri erdő védelmére alakult.