Segesvár (Sighişoara)

Történelme

Ősidőktől fogva fontos, lakott hely.

1898-ban a Nagy-Küküllő jobb partja fölé emelkedő fennsíkon tárták fel a Wietenberg-kultúra leletekben gazdag telepét. A rómaiak ’’Stenarum’’ nevű katonai őrhelye állt itt, majd óbolgár nép lakott a környékén.

1141 és 1161 között II. Géza szászokat telepített ide. A szász szék központja lett, favárát 1191-ben kezdték el építeni. Ez a tatárjáráskor elpusztult, majd ezután falakkal és tornyokkal fokozatosan épült be a Várhegy felső része.

A 14. századtól szabad királyi város. Várát 1438-ban a törökök feldúlták, de a 16. században helyreállították. Mátyás uralkodása alatt polgárai részt vettek a király elleni felkelésben.

1506-ban itt erősítették meg a három nemzet unióját. 1544-ben a város protestáns hitre tért. 1562-ben az itt tartott országgyűlés után a vár piacán fejezték le a lázongó székelyek huszonhat vezetőjét.

1600-ban előbb Vitéz Mihály, majd Basta hódította meg. 1603-ban Székely Mózes török csapatokkal, 1605-ben Bocskai hadai, 1662-ben Kemény János ostromolta. 1646-ban pestis, 1676-ban tűzvész pusztította.

Itt választották meg erdélyi fejedelemnek 1630. december 1-jén I. Rákóczi Györgyöt, 1657. november 2-án Rhédey Ferencet, 1658. október 7-én Barcsay Ákost.

1706-ban Pekry Lőrinc kurucai foglalták el és rombolták le, ekkor pusztult el a 14 bástyából 5 és maradt 9.

1709-ben újra pestis, majd 1788-ban ismét tűzvész pusztított.

1849-ben Forró honvéd tábornok foglalta el, majd Bem is bevonult ide. 1849. július 31-én határában volt a segesvári csata.

1876-ban a szász székek helyett újonnan létrehozott Nagy-Küküllő vármegye székhelye lett.

A várost mindvégig híres kézműipar jellemezte. Bronz- és ónművesei, asztalosai, kőfaragói, majd később posztó-, kerámia- és üvegipara tette nevezetessé.

 

Vár

Segesvár történelmi központja 1999 óta a Világörökség része.

A városban napjainkig fennmaradtak a középkori német építészet műemlékei. Az évente megrendezett Középkori Fesztivál a városnak ezt a középkori hangulatát próbálja turisztikai szempontból kiaknázni.

A Vár első említése 1280-ban történt. A város központja a várfalakkal, tornyokkal erődített Várhegyen volt.

Eredetileg a fal 4 méter magas és 930 méter hosszú volt, ezt az évszázadok alatt folyamatosan magasították, bővítették.

Várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, melyeket 930 m hosszú várfal köt össze. Mindegyik torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli. A borbélyok, a lakatosok, takácsok és a kádárok tornyai már nem léteznek.

A vár ma is lakott.

 

További látnivalók

• Csizmadia-torony (1681)
• Diáklépcső: 178 fokból álló fedett lépcső, amely a vár főterétől a várhegyre vezet. Eredetijét 1642-ben építették.
• A temetőkápolna közelében áll az egykor országos hírű szász evangélikus gimnázium épülete (17. század eleje). Ma Josef Haltrich egykori igazgató nevét viseli
• Szent Miklósnak szentelt vártemploma a hegytetőn áll a 13. században a domonkosok építették, de 1350-ben a román stílusú régi templom helyére új gótikus szász templomot emeltek, az evangélikus vártemplomot.
• Evangélikus vártemplom német nevén Bergkirche. Az építését 1350-ben kezdték, majd 1429-1488 között átépítették. A Segesvári hegyi templom 1345 és 1525 között épült. Az 1991-1999 közötti restaurálásért és tartószerkezetének megerősítéséért Europa Nostra-díjjal tüntették ki.
• Az egykori Aranyművesek tornya helyén a 19. században épített temetőkápolna áll.

• Járványkórház temploma 1575-ben épült késő gótikus stílusban.
• Az óratorony mellett áll a 13. század második felében épített Kolostortemplom. 1484-1515 között épült a 13. századi domonkosrendi kolostor helyén. A templomban található egy 1440-ben készített bronz keresztelőmedence, egy 13. századbeli, 35 darabból álló keleti szőnyeggyűjtemény, és egy 1680-ban készített barokk oltár. ,
• Kovács-torony (1631)
• Leprások temploma: A városfalon kívül található, a 15. században épült. A leprások nem mehettek be a templomba, hanem a pap ment ki hozzájuk a templom külső falán található szószékre.
• Kötélverő-torony
• Mészáros-bástya
• Mészáros-torony (12. század)
• Óratorony: A vár főbejárata, a középkori városi tanács székhelye. A többi toronytól eltérően nem a céhek védték, hanem a városi katonaság. Eredetileg a 14. században épült; az 1677-ben az előző évi tűzvész következtében újjáépítették. A tető színes cserepei az 1897-es restaurálás alkalmával kerültek a helyükre. Híres zenélő órájáját Johann Kirschel készítette 1648-ban, rajta 12 apostol ezüst szobra sétált körbe, melyeket 1601-ben elraboltak, majd 1648-ban pótoltak. A toronyban jelenleg múzeum található.
• Szabó-torony (14. század)
• Szűcs-torony
• Timár-torony
• Törle-kapu
• A régi megyeháza 1888-ban épült, közelében áll Petőfi mellszobra.

 

 

 

 

Kapcsolódó képgalériák:

Román nagykörút 2007.