Erdély Bánság Bihar Szatmár Máramaros Szilágyság Beszterce Mezőség Kalotaszeg Aranyosszék Kenyérmező Erdélyi-Hegyalja Küküllő-mente Királyföld (Szászok földje) Marosszék Udvarhelyszék Sóvidék Gyergyó Gyimesek Csík Háromszék Olténia Munténia Dobrudzsa Moldva Bukovina Erdély

Települések alfabetikus sorrendben

Erdély - Történelmi Erdély - Székelyföld - Sóvidék

Parajd (Praid)

Parajd község Romániában, Hargita megyében, Székelyudvarhelytől 38 km-re északnyugatra.

A Sóvidék központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helye.

A település a Kis-Küküllő mentén, a Görgényi-havasoktól délre fekszik.

Fürdő és üdülőhely, gyógyhatású meleg sós fürdője van.

Lakossága 2002-ben: 6846 fő, ebből magyar 3454 fő

Térkép:

Parajd
Parajd Parajd Parajd Parajd Parajd Parajd

Történelme

Határában, a Kis-Küküllő és a Nagyág völgyén felfelé haladva emelkedő sziklacsoport egyik csúcsán állnak Rapsóné várának romjai. Ősszékely várnak tartják, eredete, sorsa ismeretlen. Az 1974. évi ásatás alapján 11-12. századinak becsülik.

A településnek már a rómaiak korában is működtek sóbányái. A hagyomány szerint eredetileg a mai Deszkásvár-dűlőben feküdt, melyet az itt talált településnyomok megerősítenek.

Kápolnásmezőn egykor Szent László kápolnája állott, romjai 1852-ben még látszottak.

 

Az erdélyi fejedelemség korában a székelyek sóbányája, a kamaraispán székhelye a szomszédos Sófalván volt.

A sóvidéki sót a székely nemzet sójaként is emlegették.

A Székelyföld lakói 1562-ig szabadon rendelkeztek a sóval. A székelyek sorozatos lázongásai miatt II. János magyar király a székely sóbányákat állami monopóliummá nyilvánította és elrendelte a sóbányák őrzését. Így jött létre 1564-ben Parajd települése.

Parajd települése megszületésétől kezdve még sokáig Sófalva (a későbbi Felsősófalva) tartozéka volt, 1669-ben vált ki önálló településként Sófalvából.

A Habsburg uralom alatt nyitották meg Parajdon a sóbányákat.

 

A Maros Magyar Autonóm Tartomány felszámolásával 1968-ban Parajdhoz csatolták az addig önálló községként szereplő Sófalvát, így a mai nap Alsó- és Felsősófalva, illetve Békástanya Parajd község része.

 

Látnivalók

  • Rapsóné várának romjai.
  • A település másik nevezetességei a határában levő sósziklák, melyek legnevezetesebbike az 576 m magas Sóhát, amely kb. 2 milliárd tonna sót tartalmaz. A Korond-patak vize a Só-szorosban tör át a sósziklákon.
  • A bányák sócsarnokai a légúti betegségek kiváló gyógyhelyei. A bányában 120 m mélyen templom, játszótér is van.
  • Szomszédságában található a a 19. század elején épült volt sóhivatal, amely ma egészségügyi rendelő.
  • A parajdi művelődési otthonban megtekinthető néprajzi kiállításon (Falumúzeum) közel 2000 helybeli és környéki tárgy, történelmi emlék kapott helyet. Különösen a sóvágással és sószállítással kapcsolatos eszközök, szerszámok és makettek, valamint fényképek sokasága látható.
  • Gyógyhatású meleg sós fürdőjében a fürdőzők lebegnek a tömény sós vízben.
  • Református temploma 1790 és 1796 között épült, szentélye a régi 15. századi római katolikus templomból maradt meg.
  • Római katolikus temploma 1800-ban épült. 1998-ban egy új templomot is emeltek.
  • Ortodox temploma 1929-ben épült.
  • A nemrég épített Áprily-emlékházban az érdeklődők a költő Parajdhoz fűződő életszakaszairól szerezhetnek információkat.

 

 

 

 

 

 

 

Kapcsolódó képgalériák:

Erdélyi nagykörút 2006.

Kezdőlap Levél a honlap tulajdonosának Utazások főoldal Oldaltérkép
Design: BSZ Stúdió