Moldoviţa kolostor

Történelme

Az első kolostor feltehetően a 15. század első éveiben, Alexandru cel Bun uralkodása idején épülhetett, maradványai a Ciumirna patak melletti dombon fedezhetők fel.

A jelenleg is álló kolostort (amelynek alapvető vallási jellege mellett jelentős gazdasági- és stratégiai funkciója volt) Petru Rareş építtette 1532-ben, aki Ştefan cel Mare törvénytelen fia volt. A kolostort a keletről betörő muzulmán török hódítók ellen emelték.

Ştefan cel Mare, Románia királya 1457-től 1504-ig, haláláig, 36 csatát vívott az Oszmán Birodalom ellen, amelyből 34 alkalommal került ki győztesen.

Mivel nagyon vallásos ember volt, több győzelme után templomot épített. Ştefan cel Mare törvénytelen fia, Petru Rareş, aki Moldva fejedelme volt 1527-1538 majd 1541-1546 között, támogatotta az új stílusú bukovinai templomok építését.

Művészeket bízott meg, hogy freskókkal díszítsék a belső és külső tereket egyaránt: szentek és próféták arcképeivel, Jézus életéből vett jelenetekkel.

A legjobb állapotban megmaradt kolostorok Suceviţa, Moldoviţa, Voroneţ, Humor, Suceava, Pătrăuţi és Probota városokban vannak. Hét közülük - köztük Moldoviţa kolostor - felkerültek az UNESCO Világörökség listájára 1993-ban.

Moldoviţa és Humor az utolsó templomok, amelyek nyitott előtérrel, gótikus stílusú ablakokkal és ajtókkal épültek.

 

A kolostor

A Moldovita kolostor nyugati bejárati előcsarnokának déli homlokzatán olvasható felirat szerint az építkezés 1532. szeptember 8-án fejeződött be, a festése pedig 1537-ben készült el.

A Petru Rareş által építtetett kolostor egyike annak az 5 észak-moldvai kolostornak, amelyeknél freskók díszítik a külső falakat. Moldoviţa freskóit a suceava-i Toma festette. Ezekben a sárga szín dominál, és jól megőrzött állapotban maradtak fenn.

Maika nővér, aki több mint 50 évet élt a kolostorban, azt mondja rájuk, hogy "A szentírás színesben".

 

A templom külső falán a túlnyomórészt sárga-kék festmények a keresztény ortodox művészet visszatérő témáját képviselik.

Így a szentek vonulása a Szűzhöz, aki trónján ül gyermekével az ölében, felette egy keskeny keleti ablak

A külső keleti falakon a „Mennyei és földi hierarchia” ábrázolása látható öt, egymás feletti vízszintes sávra tagoltan. Az ókor nevezetes írói, tudósai, pl. Platón, Pithagorasz, Szókratész, Arisztotelész alakjai is megjelennek.

A déli oldalon "Jessze fájá"-nak bemutatása következik. A fal lábánál Krisztus, körülötte a Szent Család.

Délnyugaton a Máriát dicsérő „Akathisztosz himnusz” huszonnégy jelenete következik, köztük a híres „Konstantinápoly ostroma” című képpel. A freskó emléket állít a Szűznek, aki megmentette a várost a perzsa támadás ellen 626-ban.

Megnyerő a homlokzaton fennmaradt élénk színű festmények stílusának helyenkénti realizmusa.

Az északi falfelület képei az időjárás viszontagságait nem tudták kiállni.

 

A templom hagyományos módon a kolostorudvar közepén áll, tipikusan moldvai ortodox elrendezésű, az alapító/donátor temetkezési helyét is magába foglaló templomok típusába tartozik.

Szerkezeti rendszerében és kialakításában számos keleti-, térkompozíciójában athonita-, az építészeti részletkialakításokban korabeli nyugati stílus-sajátosságok figyelhetők meg.

Térsora magas boltíveken nyugvó, nyitott nyugati előcsarnokkal indul, amely kellő megvilágítást ad a térnek.

A nyitott előcsarnokban találhatók a ”Teremtés” és az „Utolsó ítélet” jelenetei. Az "Utolsó ítélet" befedi a teljes felületét a nyugati falnak a tűzfolyóval és annak ábrázolásával, ahogy a tenger kiadja a halottakat az ítéletnek.

Ezután következik a nyolcszögletű csillagboltozással, egymásba metsző szerkezeti vázon kupolával koronázott pronaosz.

A jól megvilágított tágas térségből nyílik a sötétebb és viszonylag kisméretű sírterem. Északi oldalán látható az 1619-ben eltemetett Efremnek, Rădăuţi püspökének, majd a kolostor vezetőjének síremléke. Ide közvetlenül kapcsolódik a naosz, hagyományos liturgikus központi térként. E tér felett sajátosan moldvai, kétsoros, 45 fokkal elforgatott csegelyes kupola van. Az ablak és ajtónyílások kereteinek gótikus-reneszánsz stílusátmenetisége viszont az erdélyi mesterek jelenlétére utal.

 

Belső falfestésének kompozíciós rendszerét is az ortodox egyház szellemisége határozta meg.

Az erősen hierarchikus felfogásról árulkodik, hogy a négyzetes kupola tetőpontján „Krisztus Pantokrátor” alakja uralkodik. Körülötte a gyermekét tartó Istenanya (Platütera) képe, próféták és apostolok képei, újtestamentumi jelenetek sora, a templomot Krisztusnak ajánló Petru Rareş fejedelem családjával együtt látható.

 

A kolostor korábbi, tornyos, kétszintes lakóépítménye - felújítva - jelenleg múzeum és vendégház.

 

A Moldoviţa kolostor Moldoviţa településtől dél-keletre található.

 

 

 

Kapcsolódó fotóalbum:

Moldvai kolostorok - Romániai nagykörút