Magyarremete (Remetea)

Történelme

A Bihar-hegység egyik legszebb völgyében fekvő kisközség a trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.

Régen a püspökségi nemesek birtoka volt.

1520-ban nevét a vámszedőhely-ek között tartották nyilván.

1562-ben a Cséffy és Vizessy család kapott itt egy birtokrészre királyi adományt.

Az 1600-as években Vajda Miklós és Vajda Zsigmond voltak a település földesurai, később pedig a görög katolikus püspökségé lett.

A falu ősi román kori templomának falaiból egyes máig meglévő részei már az Árpád-kor végén álltak.

Remete falu magyarsága a 16. század második felében tért át a protestáns hitre, ekkor meszelték le a templom freskóit, közülük a Szent Istvánt, Szent Lászlót, és Szent Imrét ábrázolókat, melyeket azonban már feltártak, s újra láthatók.

Látnivalók

• A falu református temploma a 13. században, román stílusban épült, a 14. században átépítették, és egy csúcsíves szentélyt kapott, melynek falára több freskó került. A 19. században a templomot többször is renoválták, eközben a freskók eltűntek, és csak 1927-ben találták meg őket ismét, de a falképeket újból eltüntették. A freskókon többek között Szent László, Szent István és Szent Imre látható, töredékekben Mihály arkangyal, több apostol, valamint Jézus ostorozása. Az Árpád-kori templom a tágabb régió egyik legjelentősebb műemléke.
• A faluban egy 1642-ből származó, felújított vízimalom működik.
• Mézgedi-cseppkőbarlang - Remetétől 9 km-re keletre.
• Egy 400 évesnél idősebb tölgy.

Kapcsolódó képgalériák:

Hétvége Magyarremetén 2006.

Magyarremete non-stop 2006.