Körösgégény (1910-ig Gégény) község Romániában, Bihar megyében.
Nagyváradtól keletre 49 kilométerre fekszik, az 1-es számú főút mentén. A Király-erdő és a Réz-hegység közé ékelődő Báródság vidékén, a Sebes-Körös jobb partján, a Báródi-patak betorkolásánál található.
1919-ig és 1941–1944 között Magyarországhoz, Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, 1966-tól Élesdlok, majd Kisősi társközsége.
Lakossága 2002-ben: 245 fő, túlnyomórészt ortodox felekezetű, román
A település első írásos említése 1406-ból származik.
A török hódoltság során a falu elpusztult, majd románokkal telepítették újra.
A falu déli végén áll gróf Zichy Domokos veszprémi püspök 1860-ban épített kúriája, amelyet 1904-ben gróf Zichy Ödön vadászkastéllyá alakíttatott át historizáló stílusban.
1920 után egy munténiai bojár, bizonyos Mateescu tulajdonába került a kastély.
1952-ben államosították, s 1956-tól fél évszázadon át tuberkulózisos betegeket kúráló tüdőszanatórium működött a falai között.
2006-ben egészségügyi funkciója megszűnt, az épület magántulajdonba ment át, s jelenleg kertje sem látogatható.