Erdély - Partium - Bihar
Kisjenő (Chişineu-Criş)
Kisjenő város Arad megyében, Nagyszalontától délre, Nagyzerénd és Erdőhegy között fekszik, Aradtól 42 km-re.
Arad megye kisvárosai köze tartozik.
Lakossága 2002-ben 8 343 fő.
Ebből román 72,0 %, magyar 24,0 %, roma 3,1%, német 0,4 %, szlovák 0,3 % és 0,2% egyéb nemzetiségű.
Térkép:
Kisjenő első írásos említése 1177-ből való, Jenew, Kis-Jenew, Kyss-Jenew írásmódban is szerepel az oklevelekben.
Szintye, Csuba, Bernót és Haraklyán szomszédja 1338-ban, majd 1374-ben a váradi káptalan tulajdona volt.
1476-ban már Kis-Jenőként szerepel, de ekkor bihari falunak tartják, valószínűleg azért mert a káptalanhoz tartozott. A káptalan 1484-ben határjárást rendelt el, a Nadab felé, a keletre eső részre, az érszegi határra.
Erdőhegy és Kisjenő lakossága és birtokosai békésen éltek egymás mellett a Fehér-Körös két partján az évszázadok folyamán.
A 20. század elején Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott.
Nevezetességek
- Római katolikus templom
- Görög keleti templom
- Református temploma ősi épület, mely még a 13. században épült, tornya azonban újabbkori. A templomot 1791-ben alakították át és akkor a szószék és az ablak között a falon feliratot találtak, melyből csak Gergely Miklós neve volt minden kétséget kizáróan megállapítható.
Kapcsolódó képgalériák:
