Gyimesfelsőlok falu Romániában, Hargita megyében.
Csíkszeredától 30 km-re északkeletre a Tatros völgyében fekvő hosszan elnyúló szórványtelepülés. A gyimes-völgy első községe Csíkszeredától Moldova irányába. A pogány havastól észak-keletre a Tatros forrásától a Boros-patakáig terjed.
Részei: Récepataka, Sántatelek, Komját vagy Karácsony, Rajkók vagy Farkaspataka, Bothavaspataka, Rána- vagy Ciherekpataka, Görbepataka, Ugrapataka, Szöcsökpataka, Gáborokpataka, Nyíresalja.
Lakossága 2002-ben: népessége 3424 fő, ebből magyar 3365 fő, 59 fő román
Neve a szláv eredetű, magyar lok (= kis völgy, mélyedés) főnévből származik.
A település a 16. században jött létre Szépvíz és Csíkszentmihály határrészeiből, de teljesen csak 1850 körül önállósult. Lakói állattenyésztéssel, fakitermeléssel foglalkoznak.
1782-ben még Csíkszentmiklós filiája.
Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus gimnáziuma 1993-ban épült.
A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott.
Tánchagyományai az egész Gyimeseken és Csíkban ismeretesek.
A település közel fekszik a régi magyar határhoz, ezért biztosítani kellett a védelmet. A tatár betörések alkalmával legtöbbször a falu is áldozatul esett. Végül, 1701-1702-ben elkezdték az építkezést, s a falu melletti hegyen egy, még ma is látható sáncot ástak. Napjainkban mintegy 120-150 méter hosszan kivehető a régi sánc helye.