Erdély Bánság Bihar Szatmár Máramaros Szilágyság Beszterce Mezőség Kalotaszeg Aranyosszék Kenyérmező Erdélyi-Hegyalja Küküllő-mente Királyföld (Szászok földje) Marosszék Udvarhelyszék Sóvidék Gyergyó Gyimesek Csík Háromszék Olténia Munténia Dobrudzsa Moldva Bukovina Erdély

Települések alfabetikus sorrendben

Erdély - Történelmi Erdély - Székelyföld - Gyergyó - Hagymás-hegység

Gyilkos-tó (Lacul Roşu)

A Gyilkos-tó (régi magyar nevén: Veres-tó) Erdély egyik legszebb torlasztava a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén, Gyergyószentmiklóstól 24 km-re.

983 m tengerszint feletti magasságban fekszik.

1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében.

A környék és a Gyilkostó üdülőtelep közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik.

Térkép:

Gyergyószárhegy
Gyilkos-tó Gyilkos-tó Gyilkos-tó Gyilkos-tó Gyilkos-tó Gyilkos-tó

1837 nyarán a keletre fekvő Gyilkos-kő (1378 m) északnyugati lejtőjén felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék nagy esőzések hatására lezúdult a völgybe, ahol több patak is egyesül. A törmelék nekicsúszott a Cohárd délkeleti lábának és elzárta több patak (Cohárd-patak, Likas-patak, Vereskő-patak, Lóhavas-patak, Juh-patak) folyását.

Egyesek a tó keletkezését az 1838. január 11-i földrengéssel hozzák kapcsolatba.

 

A Vereskő-patak hordaléka sokszor rozsdavörösre színezte a tó vizét, innen a tó másik neve, a Veres-tó.

A népi névmagyarázat összefüggésbe hozza a "vörös" és a "gyilkos" jelzőket azzal a legendával, ami szerint az összeomló hegy maga alá temette a völgyben legelésző nyájat pásztorostól együtt, és a felszivárgó vér sokáig vörösre festette a tó vizét.

 

A tó eredetiségét és varázsát a fenyőcsonkokkal teletűzdelt vízfelület adja. A vízből kilátszó csonkok a völgyet eredetileg borító fenyőerdő maradványai.

Sajnos ez az elárasztott erdő napjainkban rohamosan pusztul. A fenyőcsonkok víz alatti részét a kalciumkarbonátos, vasoxidos víz konzerválta, míg a víz feletti részét a fagyás-olvadás, a korhadás erősen megcsonkította.

A század eleji fényképeken még jól látszanak a vízből kiálló, 3-5 méter magas facsonkok, melyek napjainkban már alig érik el a 30-50 centiméteres magasságot.

 

A tavat először 1859-ben mérte fel Herbrich Ferenc. Számításai szerint területe 56 hold (32 hektár).

 

Az 1955-ös mérések szerint

  • kerülete 3090 m
  • felülete 126 340 m²
  • víztömege 680 000 m³
  • legnagyobb mélysége 10,5 m
  • a tóba ömlő patakok vízhozama 1–1,5 m³/perc
  • a felszín tengerszint feletti magassága 983 méter.

 

Az 1986-os mérések szerint

  • kerülete már csak 2800 m
  • felülete 114 676 m²
  • víztömege 587 500 m³
  • legnagyobb mélysége 9,7 m.

 

A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak.

1968-as adatok szerint évente 4,88 cm hordalékkal töltődik fel, és ha emberi beavatkozás nem történik, akkor 2080-ra teljesen eltűnik, azaz feltöltődik.

A közelben két mesterséges tónál hordalékfogó gáttal próbálják megakadályozni a feltöltődést. Az egyik tó a Vereskő-patak völgyében található, a másik a Juh-patak torkolatának közelében.

 

A tó szépségét tovább emelik a fölé hajló mészkősziklák, melyek a következők:

  • Gyilkos-hegy (1381 m)
  • Kis-Cohárd (1352 m)
  • Nagy-Cohárd (1507 m)
  • Likas-csúcs (1676 m).

 

 

Kapcsolódó képgalériák:

Moldvai kolostorok - Romániai nagykörút

Kezdőlap Levél a honlap tulajdonosának Utazások főoldal Oldaltérkép
Design: BSZ Stúdió