Gyergyószárhegy (Lăzarea)

Történelme

Területe ősidők óta lakott. A kastélytól nyugatra a bronzkortól a kora középkorig lakott település nyomait tárták fel.

A legelső írásos adatok a faluról az 1332-1334-es pápai tizedjegyzékben találhatók. A Szárhegy nevet a 15. század okleveleiben használták először.

A falu lakossága szinte teljes egészében székely volt.

A település története a Lázár család történetével fonódik össze. A falu első írásos említése 1406-ból való, amikor Lázár Bernát nemes birtoka volt ez a terület.

1658-ban tatár csapat tört be Gyergyóba. A gyergyóiak, köztük a szárhegyiek is hősiesen helytálltak, s kikergették a tatár sereget Moldvába.

1661-ben, az újabb török-tatár támadás során a településeket felgyújtották, lakosaikat elhurcolták.

1813-1817-es időszakban a nagy éhínség miatt Szárhegyről is nagy számban mentek ki magyarok Moldvába.

A település legfontosabb látnivalója a Lázár-kastély.

Lázár-kastély

A Lázár várkastély 1450 és 1532 között több szakaszban épült.

A kastélyt 1631-ben bővítették, bástyákat és védőfalakat építettek hozzá és pompás reneszánsz udvarházzá építették ki.

A Székelyföld egyik fontos katonai-közigazgatási központja lett. 1658. szeptember 6-án itt győzte le a Gábor diák vezette székely csapat a betörő tatárokat és moldvaiakat. Az elesetteket a falu alatti Tatárdomb alá temették. Az eseményre 1908-ban elhelyezett emléktábla emlékeztet.

A Székelyföldet igen gyakran sújtották török, tatár betörések, az egyik támadás idején a várkastély is megsérült. Ekkor kijavították, kibővítették, régi forrás szerint egy ilyen támadás során építették a nagy sarokbástyát is.

A kuruc szabadságharc idején Lázár Ferenc volt a földesura, aki még hadműveletekkel is támogatta a kurucokat. 1707-ben Acton császári tábornok a várkastélyt felgyújttatta, amely után csak egy ép bástyája maradt meg.

Lázár Ferenc állíttatta helyre, amikor visszatért a szatmári béke után.

1748-ban újra leégett, ekkor sajnos már nem tudtak mindent helyreállítani. Csak egy részét sikerült, azt is a falu népének adományaiból.

Végül 1842-ben egy tűzvész döntötte végleg romba. A 19. század idején a Lázár család "hanyatlásnak" indult, ekkor már csak a kaputorony volt lakható.

Az utolsó Lázár-örökös - Lázár Zsigmond és felesége - 1853-ban hagyta el a kastélyt, mely ennek következtében erőteljes pusztulásnak indult.

További látnivalók

• Római katolikus erődtemploma 1235 körül épült román stílusban, a 15. században gótikus stílusban átépítették, tornya 1488-ban épült. 1590-ben tűz pusztította, mivel a reformátusok a templomot megszerezve oltárait elégették. 1729-ben a szentély és a torony kivételével lebontották és újjáépítették. 1930-ban bővítették és tornyát magasították.
• A Szármány-hegyi 15. századi Szent Antal kápolnát a nagybaconi Balló család építtette újjá az 1700-as években.
• A Szármány hegy tövében levő ferencrendi kolostor és templom 1669-1752 között épült. A rendházfőnök 1669-1674 között Kájoni János volt, kinek szobra a kolostor falában látható.
• Tatárdomb a település határában, amely a székelyek és tatárok közötti csatározásokra emlékeztet. Ez alá temették el az 1658. szeptemberi csatában vereséget szenvedett tatárokat. A szájhagyomány szerint ide 500 támadót hantoltak el, magyar részről azonban csupán 15 halott volt.
• Emlékoszlop a háborús szárhegyi hősök emlékére.
• Az 1596-os gyergyói mészárlás emlékműve.
• Kommunista diktatúra idején meghalt szárhegyiek emlékműve.
• Régi jellegzetes székely házak: a faluban látható még 3–4 olyan régi tapasztott falú faház, amelyet az 1870-es években építettek, továbbá hasonló, tornácos téglaházak.
• A faluban hat kisnemesi századfordulós és korábbi kúria található.
• Az Angi-kúria előtt több, mint száz éves fűzfa áll, melyet a kúria építésekor ültettek. Néhány éve villámcsapás következtében leszakadt az egyik főága, de szerencsére nem pusztult el.

Kapcsolódó képgalériák:

Moldvai kolostorok - Romániai nagykörút